Az éjszakánk nem volt zajmentes. Velünk aludt a szépséges belga lány,és egy házaspár az USÁ-ból. A férfi egész éjszaka horkolt. Még sötét volt ,amikor készülődni kezdtünk. Amikor kiértünk Belorádóból,és ráléptünk a földútra,ami Tosantosig vezetett,akkor kezdett felkelni a nap. Megálltunk,és szavak nélkül néztük,amint a nap megjelenik a horizonton. A Hair c. film betétdalát dúdolgattam magamban: Ébredj fel hajnal,hát hozd el a fényt! Aranyló szárnyakkal repülj most fölénk! Jó reggelt napfény,hozzád utazunk, új dalt dúdolj most Felség. Te fent vagy, és mi feljutunk.

Jutka arra kért bennünket,hogy ma gyalogoljunk többet,azért,hogy másnap hamarabb betudjunk érni Burgosba,és több időnk maradjon megnézni a várost. Az aznapi etap 24 km volt,ezért gondolta Jutka,hogy menjünk 30-33 km-t. Bármennyire fájt is előző nap a sarkam,reggelre elmúlt a fájdalom. Mondtuk Jutkának,hogy rendben van,próbáljuk meg. Röviddel Tosantos előtt egy árnyas pihenő helyen megreggeliztünk. Tosantostól egy kényelmes földúton haladtunk hegynek felfelé. Kis falvakon mentünk keresztül,majd röviddel Villafranca előtt érintettük a San Félix de Oca kolostortemplom maradványait. Régen ebben a kolostorban gyűjtöttek erőt a zarándokok, az Oka-hegyen történő átkeléshez. A hegy erdeiben rablók tanyáztak,akik veszélyeztették a zarándokok biztonságát. A hegy legmagasabb pontja 1162 méter,ahonnan pompás körpanoráma nyílik az elterülő erdős vidékre.Mi szerencsére rablókkal nem találkoztunk,de láttunk egy "indián pihenőhelyet", ahol még láb masszírozást is kérhettek a fáradt zarándokok. A nyújtás,és a masszírozás elengedhetetlenül szükséges a fáradt lábak formába helyezéséhez. Az én lábamat előző este Jutka profin átmasszírozta,és most,hogy hosszabb táv állt előttünk,időnként megállított bennünket,és a túrabotra támaszkodva mindhárman nyújtottunk. Az erdőben fakitermelés zajlott,és teherautók jöttek a kivágott fákért. Széles tűzvédelmi nyiladékon át érkeztünk az 1936-os polgárháborúban agyonlőtt köztársaságiak emlékművéhez. A felirat a következő: "Nem a haláluk volt értelmetlen,hanem a kivégzésük. Nyugodjanak békében!"  Közvetlenül ez után egy mély völgykatlanon keltünk át,majd egy újabb kaptatóval egy széles erdei úton jutottunk be San Juan de Ortegába. Itt megnéztük a Szent Miklós kápolnát. Negyed órát pihentünk. Az útikönyv szerint itt lett volna a szakasz vége,de mi tovább mentünk. Szerencsére mindenki jó volt,és így haladtunk tovább Montes de Oca erdőségében. Bő háromnegyed óra múlva elértük Agést, majd Atapuercát. Atapuercában 1994-ben egy 800000 éves emberi csontmaradványokat találtak,amelyek az első európaitól a Homo antecessortól származnak. Már a 20. század elején felfedezték a Sierra de Atapuerca-i barlangrajzokat. 2000-ben az ásatási hely felkerült az UNESCO kulturális örökség listájára. Itt is pihentünk egy negyed órát,és úgy döntöttünk még megyünk tovább.

Atapuerca után egy részben nehéz háromnegyed órás emelkedő várt ránk,amely a Matagrande-fennsíkra vezetett fel. Röviddel egy fakereszt elhagyása után kilátás nyílt Burgosra. Ez a látvány teljesen megbabonázott bennünket. Úgy éreztük Burgos már nincs is annyira messze. Már délután három óra volt,de mi vidáman pihentünk a fennsíkon,és élveztük a kilátást. Zarándokok már nem haladtak el mellettünk,csak mi hárman haladtunk a leendő szállásunk felé. Két kis település Cardenuela-Riopico,és Orbaneja -Riopico össze vannak épülve. Mi elindultunk az útikönyv utasításának megfelelően,de sehol sem találtunk aubergét. Már öt óra elmúlt,és a faluban egyetlen ember sem volt. Akkor megláttunk egy autót befordulni egy kapubejáróhoz. Oda siettünk hozzá,és egy középkorú spanyol férfi szállt ki belőle. Elmagyarázta nekünk,hogy visszafelé 4 km-re van a másik faluba szálláshely. Vagy maradt az a lehetőség,hogy még aznap este elmegyünk Burgosig. Az utóbbit választottuk. Nyolc óra körül,éhesen,fáradtan kerestük a szálláshelyet. Hágen Judit okos telefonján megnézte milyen lehetőségeink vannak. Egy bárban mini hamburgert,és sült krumplit ettünk,és gyümölcsös sört ittunk. Figyeljetek!-szólt Jutka.-Két percre innen van egy háromágyas szoba egy hotelben fél áron. Megnézzük? Ha aubergébe megyünk,akkor holnap kilencig el kell hagynunk,és akkor cipelhetjük a hátizsákot egész nap. Maradjunk egy egész napot Burgosban,és vegyük ki a szobát két éjszakára! Mi nagyon megörültünk ennek az ötletnek. Ránk fért egy kis pihenő. Ó bárcsak lenne fürdőkád!-kérte Jutka. Bárcsak lenne hajszárító!-óhajtotta Maris. Én közben azon gondolkodtam,hogy fogok a székről felállni,és elindulni? A vacsora után megkerestük a hotelt,ami a központban volt. Teljesen más volt,mint az eddigi közösségi szállásaink. Majd nem úgy voltunk,mint Julia Roberts a Micsoda nőben,mikor meglátta a hotel hallját,és felkiáltott: "Tyű a büdös mindenit!"  Beléptünk a szobába,ahol volt három ágy (nem emeletes),egy asztal,és egy szekrény. Jutka felkiáltott: "Csajok kád van a fürdőszobában!" Maris oda szaladt,majd ő is felkiáltott: "Van hajszárító! " 

Este mikor feküdtem az ágyamban,és senki nem feküdt felettem, arra gondoltam,hogy a zarándokút igényeket támaszt, napkelte előtt fel kell kelni a fáradtság ellenére is; az éjszakában kell gyalogolni a napkelte felé,ahogyan a nap születik;pihenni kell,hogy tovább lehessen menni.