Négy görbeházi csaj a hosszú úton

el camino ahogyan mi látjuk

el camino ahogyan mi látjuk

Az indulás előtti este

2018. június 21. - Judit Szekrényesi

Az első közös edzésünkön Andorkó Marisunk azt mondta: milyen lesz már,amikor hajnal háromkor csörög az óra,és indulunk a reptérre. Eljött az időpont,az óra hajnali fél háromkor csörög majd. A hátizsák bepakolva,persze mindenkinek legalább három kilóval nehezebb a megengedettnél. Elkészült a "vagány" közös pólónk,amivel kifejezzük összetartozásunkat. Felvérteztek minket kedves barátaink,családtagjaink,munkatársaink mindenféle szerencsét hozó ajándékokkal. Nagyon sok jó kívánságot kaptunk,amit mindenkinek nagyon köszönünk! Készen állunk! Jövünk Camino! Azonban nem négyen. A négy muskétásból,három testőr lett. Berkes Marikánk a túracipőt kényelmetlen "fehér csizmára", a túrabotot biztonságos járókeretre volt kénytelen felcserélni. Sajnos az utolsó magyarországi nagy edzésünkön a Mártába kénytelen volt kipróbálni a Kékes Kutató,és mentő csapat rátermettségét. A sors érdekes fintora,hogy egy olyan férfi jött a megmentésére,aki már ötször járt a Caminón. Persze az ő csodálatos férje Józsi azonnal indult,és kórházba vitte,ahol megműtötték a bokáját. Ott áll mellette mindenben,és segíti a felépülésben. Ez megnyugtat bennünket. Most még nehéz elképzelni,hogyan is alakulnak a dolgaink Marika nélkül. Ki fogja megmondani a helyes útirányt? Ki süt nekünk páratlan finom szalonnát? Ki fog majd vissza minket,amikor túlpörgünk? Marika ide adta nekünk a varrófelszerelését, az esőkabátját, a csúcs szuper sebtapaszait,és mindent,amire szükségünk volt. Ő kötötte meg a biztosításunkat minden eshetőségre. Ha tehettük volna elvittük volna tolókocsival,csak azért,hogy ott legyen velünk. Ezt nem tartották jó ötletnek, több szempontból sem. Drága Marika! Gyógyulj meg hamar! Naponta értesítünk az eseményekről. Ha megjövünk Gyévocska szí, süt egy príma sütit,és elvisszük közösen a Kékes mentőcsapatnak. Ja,és a reggeli edzésekről nem elfelejtkezni! :) Tudod készülünk a következő utunkra! Szépen, óvatosan, de mindig előre haladva. Majdnem elfelejtettem,hogy már Sajószögeden látták a medvét. Ha bejön Görbére,kérd már el a mobil számát Andorkó Maris számára! Millió puszi!!! Jutka,Maris, Jutka

A bejegyzés trackback címe:

https://el-camino2018.blog.hu/api/trackback/id/tr2314009496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása